A.G.A.B.

te tökéletes nő, hát mire vársz még?
alázz meg némán- megteheted.
sérts vérig- mert szeretlek.
tépd a szívem- elveheted.
mire vársz még, te isteni teremtmény?
kínozz, kérlek!
kínt akarok!
nyúzz meg, vakíts meg!
ölj meg, lőj tarkón!
temess el!
mire vársz még?.... mire?....
- te szajha

plazma

a pillanat , ezt élvezed
azt mondják ez az életed
ha elveszett nem kérheted
vissza a régi énedet.

szakítsd el a láncokat
taposs porba másokat
repítsd el az álmokat:
legyél végre önmagad.

aludj már
ébredjél
gyűlöljél és szeressél
halkulj el
szakíts szét
ahogy gyűlöltél és szerettél

szó-kupac

Minden egy érzéssel kezdődött,
megfogalmazhatatlan, különös,
szűnni nem akaró.
Egy gondolat, mely átitat,
foglalkoztat és nyugtalanít.
Egy szó, szótlanul bár, de
formálva, díszesen, szépen.
Egy mozdulat...
Nem merem!
Nem vagyok rá képes,
pedig annyira szeretném...

hasad a tér

szilánkostörés

utállak,mert megtaláltam magam benned,
utállak, mert jó vagy és kegyetlen.
az vagy ami én vagyok, lehetnék te,
de benned elveszem, elveszik mert,
minden ami vagyok veled végződik,
minden amit adok, benned érződik.