kavalkád

Látom csillogásod, ragyogó alkotásom,
Gomolyogva száll alá szívem peremének a köd,
S látod,oly ostoba, mit hajtasz te felé,
ködöt nem törsz, lelked sincs hogy elérd,
Utállak,mert megtaláltam magam benned,
utállak, mert jó vagy és kegyetlen.
Ha elveszett nem kérheted,
vissza a régi énedet.
Álomból rémmese,
Rémségből hadsereg....